Miért fontos, hogy eleget igyunk?

b244dd0c6ed77279bffc6b20f014cfa4

Nekem rendszerint nehezemre esik az ivás, főként, ha nem figyelek oda rá és csak akkor nyúlok az ásványvizes palackhoz, ha szomjas vagyok. A (Zero) Cola meg az egyéb ilyen, olyan (light) üdítők persze csúsznak, de ezek mégsem pótolják a napi vízmennyiséget. A netes kalkulátorokkal könnyen ki lehet számolni, hogy a nemünktől, illetve életkorunktól függően mennyit kellene innunk. Emellett az sem mindegy, hogy milyen évszak van, hiszen nyáron többet izzadunk és köztudottan több vízre van szükségünk. 

Miért is kell vizet innunk?

Elsősorban azért, mert a testünk (szerveink,  izmaink, csontjaink, agyunk, zsírszövetünk stb.) nagy részben, kb. 60%-ban vízből áll. Ha tisztában vagyunk ezzel a ténnyel, akkor már világos, hogy a szervezetünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű vizet igyunk.

De miért tűnik el állandóan a testünkből?

Azért, mert a víz már csak ilyen. 🙂 Leginkább a vizelettel ürül ki belőlünk, de egyébként már maga a légzés is vízvesztéssel jár, illetve bőrön át is sok távozik. Például egy átlagos napon, amikor nincs nagy meleg, akkor kb. fél litert izzadunk ki. Ha hőség van, fizikai munkát végzünk, edzünk vagy betegek vagyunk, akkor akár több liter víz is távozhat a szervezetünkből. Ezért tehát folyamatosan fel kell tölteni a vízkészletünket.

Mi történik, ha nem iszunk eleget?

A kiszáradást más néven dehidratációnak hívjuk, ennek például a rossz közérzet, a fáradság, a fejfájás, illetve a szellemi és fizikai képességeink romlása lehetnek a tünetei. Szerencsére a szervezetünk okos és időben jelez, ha valami problémát érzékel. Azt például, hogy kevés a szervezetünkben a vízmennyiség onnan tudhatjuk, hogy szomjasak vagyunk. Ám jobb, ha ezt nem várjuk meg, hanem inkább folyamatosan iszunk. Mondjuk minden órában egy-két pohárral, még akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Erre már vannak jó kis telefonos alkalmazások is, melyek emlékeztetnek minket arra, hogy ideje a vízhez nyúlni. Ezek “Drink water reminder” név alatt futnak. Így most már a feledékenység sem lehet kifogás. 🙂

Na és mennyit igyunk?

A napi folyadékmennyiséget nem és életkor szerint szokták meghatározni, de természetesen sok minden más is befolyásolja, például a fentebb már említett tényezők. Nagy általánosságban elmondható, hogy a napi vízmennyiség 2 litertől egészen a 10 literig (!) terjedhet. A neten található kalkulátorok segítségével könnyen kiszámolhatjuk a ránk szabott értéket, például itt. De ne felejtsük el, hogy ez a minimum mennyiség, ami főlé lehet menni (sőt bizonyos esetekben kell is, például ha edzeni megyünk), de alá nem.

Mi az a vízmérgezés?

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon előfordulhat-e, hogy többet iszunk a kelleténél és ha igen, akkor annak milyen negatív következményei lehetnek. Erről kevesebbet hallhatunk, olvashatunk, hiszen sokszor még a minimum mennyiséget sem tudjuk teljesíteni. Azonban valóban létező betegségről van szó, bár tény, hogy nagyon ritkán fordul elő abban az esetben, ha nagyon rövid idő alatt nagyon sok vizet fogyasztunk. Ennek következtében felborulhat a testünk kálium-nátrium egyensúlya, megduzzadhatnak a sejtjeink és nyomás keletkezhet. Súlyosabb esetben ez akár ödémához is vezethet.

Kapcsolódó bejegyzések:

Hozzászólás

Az e-mail cím nem lesz közzétéve. Kötelező mezők *