Nyaralás a Bledi tónál – 3. nap

A harmadik napon szintén 8 óra körül keltünk fel, majd megreggeliztünk. A szállást 10 óráig el kellett hagyni, úgyhogy a délelőttünk abból állt, hogy kitakarítottunk magunk után és összepakoltuk a cuccainkat. Aznapra csak a Bohinji tó volt betervezve, ami kb. 22 km-re van Bledtől nyugatra. Útközben megálltunk, hogy megnézzük az Iglica vízesést, bár kis mérete miatt, ez nem túl nagy látványosság. Egy falétrán fel lehetett volna mászni a vízesés fölé, de mivel nem tűnt túl biztonságosnak, így nem vállaltuk be, hogy felmenjünk rá.

Bohinji tó

Az utunk tovább vezetett egészen Bohinj-ig, ahova kb. 20 perc alatt értünk oda. Miután leparkoltunk, elmentünk sétálni a tóhoz. A Bohinji tó sokkal nagyobb, mint a Bledi, így túl sok időbe telt volna megkerülni. Az itteni táj sokkal természetközelibb, a környék ugyanis kevésbé van beépítve. Ennélfogva sokkal kevesebben is voltak, kivéve a szabad strandot, ami itt is rendkívül népszerű. Azért kicsit sajnáltuk, hogy a kocsiban hagytuk a strandcuccot, ugyanis itt a víz sokkal kellemesebb volt, mint Bledben.

Slavica vízesés

Miután kicsit körbenéztünk, felkerestük a Slavica vízesést, ahova 3 Euró volt a belépő fejenként. A vízeséshez egy végtelen hosszúnak tűnő lépcsősor vezetett fel. Mivel az emelkedő sem volt elhanyagolható mértékű, amin útközben fel kellett küzdenünk magunkat, így bizonyos időközönként meg-megálltunk, hogy visszaálljon a pulzusunk. Az út végül egy szikla mellett kiépített folyosóba torkollott, ahol a már megszokott tömeg várt minket. A szűkös hely miatt ez még az eddigieknél is zavaróbb volt, itt kb. tényleg úgy éreztük magunkat, mint a heringek a konzerves dobozban.

Vogel kilátó

A vízeséshez tartó út egyik kilátópontján már látni lehetett a Vogelt, a Triglav Nemzeti Parkhoz tartozó turistaközpontot, amely egyben a térség legkedveltebb turistacentruma is. A Slavica vízesés megtekintése után ide készültünk, hogy az itt üzemelő nagykabinos felvonóval feljussunk a hegyre. A kabin elég nagy, utánaolvasáskor kiderült, hogy hivatalosan 80 fő fér el benne. Mi nem voltunk annyian, kb. csak 40-en, de így sem volt túl sok mozgásterünk. A felvonó 1535 m-ig vitt fel minket, gyönyörű és egyben félelmetes is volt látni, ahogy egyre magasabbról tárul elénk a táj. A felvonó ára 15 Euró volt fejenként.

Szlovén krémes

Hazaindulás előtt még egy kb. 1,5 km hosszú séta várt ránk. Elmentünk ugyanis megkeresni az itteni geoládát, ami a tó partvonalának közvetlen szomszédságában volt elrejtve. Elbíbelődtünk egy darabig, mire megtaláltuk, de 5 óra körül el tudtunk indulni haza. Útközben, amikor az egyik benzinkútnál megálltunk pizzázni, csillapíthatatlan vágyat éreztünk rá, hogy megkóstoljuk a híres szlovén krémest. A simával ellentétben a szlovénoknál a krém fölé egy tejszínhab réteg kerül, ettől olyan mennyei az íze. Egyet kértünk, de az extra mérete miatt ketten is degeszre tudtuk enni belőle magunkat. Az ára 3 Euró volt.

Összegzés

Mindketten egyetértettünk abban, hogy ez a nyaralás meghatározó élmény volt a számunkra. A tájról készült képek nem hazudnak, élőben is ugyanolyan szép a környék, sőt, talán szebb is. Hálásak vagyunk, amiért megadatott nekünk, hogy ott lehettünk, így már emlékek és érzések is párosulnak a fotókhoz. Bled rendkívül sokoldalú város, kis területe ellenére sok lehetőséget rejt magában. Nem csak romantikázni, sportolni, túrázni, strandolni, de pihenni, kikapcsolódni és szórakozni is lehet itt. Mindezt pedig egy barátságos, már-már otthonosnak mondható, emberi léptékű közegben tudjuk megtenni.

Kapcsolódó bejegyzések:

Hozzászólás

Az e-mail cím nem lesz közzétéve. Kötelező mezők *